A burnout szindrómáról
Áprilisban tánchónapot tartunk a MU-ban, és két legújabb táncelőadásunk is a kiégés, a művészeti munka és a karrierre törekvés okozta válságok, állapotok témájával foglalkozik, éppen ezért mostani blogcikkünkben a burnout szindrómával foglalkozunk.
Halogatás, koncentrációhiány, enerváltság, rezignáció, fokozódó testi, lelki és mentális változások, szimptómák. Csak néhány a kiégés vagyis a burnout szindróma legyakoribb, sajnos talán sokunk számára ismerős tünetei közül.
A kiégés maga egy képszerű fogalom, amelyet eredetileg a technológiában használtak az egykor működő energiaforrás gyengülésének, majd annak megszűnéséig tartó leírására. A jelenség nem hirtelen, hanem folyamatosan, több szakaszban történik meg (erre utal az angol burnout (folyamat) kifejezés is, a burned-out a helyrehozhatatlan végállapot lenne.)
Herbert J. Freudenberger német származású amerikai pszichoanalitikus alkotta meg a kiégés fogalmát: önsegítő közösség tagjainál, krízisintervenciós központok, egészségügyi intézmények dolgozóinál figyelte meg és írta le annak jellegzetes tünetegyüttesét:
,,A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”
A leginkább munka okozta kiégés folyamata többlépcsős és komplex, melynek egyes stációi között nincs élesen húzott határ és élethelyzettől, személyiségtől függően eltérő intenzitással jelentkezhetnek: a kezdeti túláradó lelkesedés bizonyítani akarásba fordul át, majd bizonyítási kényszerbe csap át; fokozott erőfeszítés; félelem a kontrollvesztéstől; személyes igények és konfliktusok elhanyagolása és végül elfogjtása, a munka ,,hazavitele”; testi kimerültség és arra túlteljesítéssel való reagálás; a természetes értékrend felborulása, problémák tagadása, növekvő intolerancia és beszűkült gondolatvilág; visszahúzódás,közöny; belső üresség, félelem, pánik(roham).
A kiégés korunk alapállapota?
Felgyorsult, munka- és karrierorientált, információáradatban úszó világunkban akarva akaratlanul folyamatosan különböző – munkahelyi, magánéleti vagy akár közéleti, globális – szektorokból érkező nagy stressznek és elvárásoknak vagyunk kitéve. Miközben számos dolgot próbálunk összetartani és menedzselni az életünkben – egyszerre több különböző munkát, projektet viszünk, mellette tanulmányokat folytatunk – a magánéletünkre és a szabadidőnkre is igyekszünk ugyanekkora hangsúlyt fektetni. Mindemellett pedig biztosítani és fenntartani szociális, egzisztenciális, valamint fizikai és pszichés jólétünket is. És mivel környezetünkben ezt látjuk mintának, így eleve egyértelműnek vesszük, hogy nekünk is így kell működnünk.
De mit lehet tenni? Szélsőséges és súlyos esetben mindenképpen szakember felkeresése javasolt, de felismert, mérsékelt kiégési tüneteinket magunk is enyhíthetjük: családtagjainkkal, barátainkkal, kollégáinkkal való kötetlen beszélgetéssel, tapasztalatcserével, valamint a mókuskerék fogságából való kiszakadással. Segítheti szorongásunk enyhítését természetjárás, szabadban való aktív pihenés, mozgás, különböző hobbik, kulturális programok. Azonban a legfőbb, hogy bármely tünet felszíni kezelésén túl az elsődleges lépés a kiégéshez vezető ok(ok) felismerése és vizsgálata.
Színházunk két táncelőadását ajánljuk a témához kapcsolódóan:
fatigue
Mit kezdhet egy alkotó a kiégés enervált állapotával egy olyan világban, amelyben a munka teszi kézzelfoghatóvá a létezést? Ebben a légkörben úgy tűnhet, mintha a folyamatos termelés, a projektek halmozása lenne a kulcs az elégedettséghez, miközben mindez inkább a kiégés felé vezető utat jelöli ki.
Szeri Viktor fatigue című legújabb szólójában nem rejti el a fásultságot, hanem személyes élményeiből indul ki és a fáradtságból, a semmit nem akarásból építkezik. Az alkotói folyamatot, saját testének határait és tűrőképességét a kiégés szűrőjén keresztül vizsgálja, miközben azzal is kísérletezik, hogy a közönség hogyan tud kapcsolódni a lassan hömpölygő, szedált látomáshoz.
Szeri Viktor IZP-nyertes bemutató előadását április 5-én láthatjátok nálunk.
A kimondhatatlan jókedv játéka
Horváth Attila és Kiss Rebeka Petra közös alkotói folyamatában a közkedvelt társasjátékát, a Gazdálkodj okosan!-t alapul véve vezetnek végig saját életpályájuk és alkotói munkásságuk szakaszain egy társasjáték keretében. A képzelet és a valóság játszik egymással egy szakmai szabályrendszeren alapuló játékot, melynek résztvevői egyszerre irányítói és játékosai is a játszmának, mezői és feladatai pedig részben megtörtént eseményeket dolgoznak fel. Nem tudjuk milyen kimenetele lesz, de a lehetőségeket ismerjük.
,, Nyertem, de a szerencsének volt köszönhető. Nyertél, de csaltál. Csaltam, de… Meguntam. Folytassam? Feladom. Csőd! Sosincs ennek vége? Az egóm úgyis kimondatja velem,. Vagy épphogy elhallgatja.”
A kimondhatatlan jókedv játéka című előadás az április 20-i IZP-duplaest keretében kerül bemutatásra, Bitó Katalin – Koltay Dorottya Szonja – Koltay Kurszán Mondom veled előadásával együtt.
