Fehér Ferenc: Stix 66

jegyár: 2000 Ft
diákjegy: 1200 Ft
nyugdíjas jegy: 1000 Ft
támogatói jegy: 3000 Ft


Koreográfia zene előadó >
Fehér Ferenc

Fényterv > Pelle Zoltán
Fény > Bánki Gabi
Hang technikus > Kovácsovics Dávid
Jelmez > Simon Judit

Támogatók > Budapesti Őszi Fesztivál NKA Műhely Alapítvány Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága Katlan Csoport Új Előadó-művészeti Alapítvány

„A nevem Stix Hatvanhat. Csak egy név, semmi több. Jelentése: semmi. A bolondok vihara üszkösödik a lábamon, én én vagyok, a Semmi. Csak bámészkodom. Néha odanézek és integetek neked. Nincs semmi, se szó, se történet, csak az egyszerű létezés. Levetem a semmiféle ruhámat, meztelenül vagyok. Semmi vagyok, és senki. A nevem Stix Hatvanhat.”

A kortárs magyar tánc legenigmatikusabb figurája, Fehér Ferenc a fenti szavakkal írja le új produkcióját. Az autodidakta [értsd > őstehetség] táncos 1999 és 2006 között Juhász Anikóval közös produkciókban szerepelt, 2007 óta számos saját táncalkotást hozott létre, a Fringe Pécs2010 fesztiválon szakmai díjban részesült. Elképesztő virtuozitása, a különféle táncos iskoláktól való függetlensége, akrobatikus képességei, fizikai ereje és szuggesztivitása a hazai táncművészet egyik legizgalmasabb alakjává avatják.
„Nem lehet kitérni az energia elől, ami ebből a fiatal férfiból árad – írja egyik kritikusa. – Intenzív jelenlétét nem lehet válasz nélkül hagyni. Zavartan köhécselni kell, vagy megbabonázottan bámulni a folyamatosan mozgásban lévő testre.” Egy másik kritikus pedig a következőképpen fogalmaz: „Mindenki azt mondja róla, hogy állati, hogy animális. És ebben annak ellenére igazuk van, hogy tévednek. Fehér valóban animális, ami lelkes lényt jelent, vagyis kizárja az állatokat ebből a körből. Fehérben semmi állati nincsen, pontosabban annyi van, amennyi az emberben van, ő lélektáncot jár, és ez a lélek nem tudhat más lelkekhez kapcsolódni, ahogy az emberé sem tud hosszabb időre, de talán még egyetlen pillanatra sem. Egy lélek pedig lényege szerint nem látható. Egyetlen valami van, ami egy lelket láthatóvá tesz, ez pedig a szellem. Ami nem több, mint egy pont az intellektuális és valóságos térben, ahonnan meg lehet nézni Fehér Ferencet.”
Fehér legújabb produkciója, mintha a tánc nyelvén járná végig Martin Heidegger híres bevezetését a metafizikába, amely a következő kérdéssel kezdődik: „Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?” És Fehér Ferenc, miként eddigi produkcióiban mindig, ezúttal sem ad egyértelmű választ, hiszen a tánc számára nem más, mint a vég nélküli kérdezés terepe. Ahogyan Heidegger fogalmaz tanulmányának utolsó bekezdésében: „Kérdezni tudni azt jelenti: várni tudni egy életen át is. Egy olyan korszak azonban, melynek számára csak az valóságos, ami gyorsan megy, és amiért két kezünkkel nyúlhatunk, a kérdezést valóságidegennek tekinti, valami olyasminek, ami nem számolhat fizetséggel. Ám nem a szám a lényeges, hanem a megfelelő idő, azaz a megfelelő pillanat és a megfelelő kitartás.”
(bof)