Mu Terminál: B-Est

jegyár: 2000 Ft
diákjegy: 1200 Ft
nyugdíjas jegy: 1000 Ft
támogatói jegy: 3000 Ft

Gergely Atilla: "Small I" - bemutató

Ma este a tisztelt közönség egy kísérlet eredményének lehet szem és fül tanúja. Megismerhetik 10 ember személyiségének egy egy esszenciális aspektusát, egy olyan üzenetet, amely a lelkükből fakadó polaritást idézi meg.

Előadók: Balázs Dominika, Barabás Anita, Csernus Anita, Csongor Nóra, Fekete Blanka, Horváth Adrienn, Miklósy Alex, Rózsa Barbara, Palotás Edina, Veres Flóra

Zene: Montázs

Fény: Győri László

Koreográfus: Gergely Atilla

─ ○ ─

Fejes Ádám: Femina – felújítás



előadók: Balázs Dominika, Barabás Anita, Csernus Anita, Csongor Nóra, Fekete Blanka, Horváth Adrienn, Miklósy Alex, Rózsa Barbara, Palotás Edina, Kiss Róbert, Veres Flóra
koreográfus: Fejes Ádám
zene: Kunert Péter
látvány: Fejes Ádám / Katonka Zoltán
hossz: kb. 25 perc


Támogatók: Terminál Alapítvány, MU Színház, NKA, NEFMI, ICD 2000Kft., Ár-Tér Herbahód Kft.

Leírás helyett, pár cenzúrázatlan nézői vélemény és egy interjú Fejes Ádámmal:

- A Femina tánc, nekem akkor tetszett igazán, amikor hátulról simogatva közelíti meg a férfit, és ezek a meztelen vállak egymásba borulva és ölelő karokba forrnak.
A nőnek ez egy finom közelítése, nem törtetve és kihívóan, hanem mint a befogadó méh, lágyan átölel.
Egyébként a zene hatásos volt ehhez a jelenethez, kicsit olyan elhaló segélykiáltások, amelyeket csak a finom lelkű nők vesznek észre a férfiakban.
A táncnyelvéhez persze az ért legjobban, aki sokat beszél ezen a nyelven, nekem érzelmeken jut el ez a beszéd. – (nő)

- Gyönyörű. Számomra a magányosok és a már megérkezettek együtt éléséről szól, gyengéden fogta a szívemet, kicsit szorította, de nem gyötört meg. Vágyni kezdek a szépségre, a közösségben repülésre, a fészek intimitására, a lemaradottak egymást vigasztaló talán holnapjára, és megint sajnálom, hogy nincs olyan fizikai bejáratottságom, hogy azt a nagy ívú hátrahajlást és közvetlen utána a zuhanást stabil szőgben és állóhelyzetben oly tökéletesen és biztonságosan kivitelezhetném, mint a középső táncos hölgy. Így marad nekem a néző ábrándozó poziciója, na meg a hallgató megnyugvó szerepe, és bizsergés, és vágyakozás, és várakozás. De ahogy magamat ismerem kb tizenöt perc mulva kipróbálom. De vigyázni fogok, tudom ez nem játék. – (nő)

- nem volt rossz, de számomra nem sok mindent adott át.
Próbáltam a szimbolikára rálelni, első és legerősebb benyomás a nő maga. Mind valódi, vérbő, izmos, hosszú hajú, nőies nő volt.
A két srác mellékszereplőnek tűnt.
Az első rész a virágok, növények gyorsított felvételére emlékeztetett, ahogyan a növény a fényt keresi és eközben felfelé törekszik. Lehet hogy ez átvitt értelemben a párválasztást-keresést szimbolizálja?
Később kerültek képbe a fiúk.
A két fiú talál párt magának, két-három lány viszont nem, később egyik srác elől táncol a párjával, másik hátrább áll szintén egy lány mellett, hogy nem szimmetrikusan sorakoznak fel (elől a két srác hátul a lányok) ez talán azt jelenti hogy van akinek sikerül, van akinek nem párt találni. A vörös fényeffekt nem tudom mit jelenthetett. Mindenesetre a lányok tetszettek, ahogy a hosszú hajuk lobogott, ahogyan dobálták tánc közben. – (férfi)



Egy év biztonság a nagy szárnyalás előtt

Szinte a semmiből teremtett lehetőséget fiatal táncosok számára, Fejes Ádám, táncos, koreográfus, a MU Színházban otthont kapó MU Terminálban. De mi is az a MU Terminál? A MU Terminál olyan tánc-, és mozgásszínházi műhely, ahol fiatal táncosok egy évadon keresztül dolgoznak együtt koreográfusokkal, rendezőkkel, a klasszikus balettől, a kortárs táncon át a jógáig különböző oktatókkal. A Műhely kihagyhatatlan lépcsőfok a pályakezdők számára. Megadja azt a szakmai tudást, amelyet csak a folyamatos táncképzés és a színpadi munka adhat.

- Lassan túl vagyunk a mágikus 7-es számon, ami számomra kemény hét év munkát jelentett. Még mindig működünk, dolgozunk. Az indulás óta eltelt idő igazolja azt a törekvésemet, hogy művészeti közösségfejlesztésben kell gondolkoznom. Látom, hogy ma már nem elég jó táncprodukciókat létrehozni és azokat nagy sikerrel bemutatni, hiszen ezt megteszik mások is, hanem tovább kell lépni, és egy egész alkotói, előadói közeget kell építeni. – meséli Fejes Ádám.

- A MU Terminál mikor indult, kik voltak az első jelentkezők?

- 2005-ben indult az első évfolyam, és akkor a próbatáncon mindenkit felvettünk, aki megjelent. Ezt fontos tudni, mert így tisztábban látszik az a szakmai munka, amely lehetővé tette, hogy az abszolút válogatás nélkül felvett hét táncosból, egy év után négyet leszerződtettek. Ennek az évfolyamnak készített koreográfiát Goda Gábor, Gergye Krisztián, Juhos István, Hámor József, Vera Ondrasikova, Hudi László, és én.
Ez a csapat, kétszer volt Prágában és ott igazi színházban, igazi nézők előtt, igazi sikereket aratott.

- Hogyan működik a Terminál?

- A táncosok egy éves védettségben, társulati munkát modellező környezetben dolgoznak. Csapatmunkát végeznek, miközben egymástól eltérő alkotók felfogásával, a hazai és nemzetközi tánc jeleseinek munkamódszereivel ismerkednek meg, és a számukra tartott, rendszeres kurzusokon vesznek részt, végül pedig színpadra lépnek az itt készülő előadásokban. Az itt szerzett tapasztalataik birtokában tehát egyértelműen jobb eséllyel indulnak a pályán.
A MU Terminál alkalmat kínál tapasztalt koreográfusoknak, független alkotóknak is, akik megfelelő körülmények között, az alkotásra koncentráló műhelymunkában valósíthatják meg elképzeléseiket, kísérletezhetnek, és új tapasztalatokra tehetnek szert a fiatalokkal való munka során.

- Te mikor döntötted el, hogy táncos leszel?

- Soha, nem döntés kérdése. Úgy már többször döntöttem, hogy nem leszek… nem sikerült megvalósítanom.

- Honnan indultál, hol tanultál táncolni, hol kezdtél el tanítani?

- Budapesten születtem, Hódmezővásárhelyen nőttem fel.

Tizenévesen Pécsre kerültem, ahol a szakma akkori krémjétől tanulhattam. Ezután, 18 évesen Rotterdamba mentem, a táncakadémiára. Másfél év után szerződést kaptam a Rotterdamse Dansgroep művészeti vezetőjétől.

Innen két szezon után igazoltam át Krisztina de Châtel együtteséhez, ahol további egy évadot dolgoztam, majd 1998-ban hazatértem. A Budapest Tánciskolában kezdtem tanítani, majd az Off társulattal dolgoztam. A Színház és Filmművészeti Egyetem Koreográfus szakán 2002-ben szereztem rendező koreográfus diplomát.

- Koreográfusként mi az a téma, ami érdekel?

- Nincs kiemelt témám, nem hiszek benne. Ha konkrét témám lenne, írnék róla, vagy beszélgetős esteket tartanék. Nálunk a koreográfiát és a táncot a legtöbb ember összekeveri a színházzal, és ezért a szakmabéliek tesznek is eleget. Jó táncelőadást nem lehet megírni. Úgy gondolom, hogy nézőként, nem érteni kell a tánchoz, hanem be kell fogadni a látványt. Azt sem lehet megmagyarázni miért tetszik egyik vagy másik szín. Szerintem ez úgy működik, mint egy prizma. A világból érkező összes fény, információ, impulzus, átszűrődik egy lencsényi prizmán, ami történetesen én vagyok. Én már önmagammal kiegészítve vetítem ki mások elé, mondjuk egy táncelőadáson, amit a nézők a saját prizmájukon keresztül fogadnak be, s dolgoznak fel.

Kedves Néző!
Kíváncsiak vagyunk az előadásról, a társulatunk munkájáról alkotott véleményére, vagy bármilyen észrevételére. Legyen az dicsérő vagy elmarasztaló, tárgyilagos vagy érzelmes, átgondolt vagy csapongó. Fontos visszajelzés ez számunkra, mely segít tisztább és valóbb képet alkotnunk munkánk eredményességéről avagy eredménytelenségéről. Amennyiben a vélemény nyilvánítás módja, hangneme nem személyeskedő és nem sért személyiségi jogokat, úgy azokat a muterminal.hu weboldalon a nézői vélemények alatt cenzúrázatlanul és kivétel nélkül publikáljuk.
Véleményét megírhatja a muterminal@gmail.com email címre, vagy postán elküldheti a MU Színház címére:1117 Budapest, Kőrösy József u. 17.